 |
  | 
![[ Advertisement Info ]](http://www.budapestbamako.org/banners/vipseats.gif)
 | 
Lassan kiürül a szervezetb?l az adrenalin, amely két kemény héten kersztül tartotta össze a testet. El?ször iszonyú fáradtság és kimerültség tör az emberre. Majd szép lassan kezd visszatérni a test és a lélek a dolgos hétköznapokba és a fogyasztói társadalom furcsa világába. Afrika után mindig nehéz a fejlett világba visszajönni. Ez afféle kultúrális jetlag.
Két hétig bokorban, homokban, autóban, benzinkút el?tt, földön, koszban, IFA platón aludtunk, ettünk, ittunk és éltünk. Kurva jó esik a paplan, a villa, a tányér, a terített asztal, a meleg víz a zuhanyban és, hogy nem fújja be a szél a homokot az orromba.
Ebéd a bozótban. Tonhal konzerv dobozos módra
Az idei futam minden eddiginél keményebb volt. Sajnos sokan így is panaszkodtak, hogy túl light-os volt. A versenyz?k keményebbet akarnak, a túra kategóriában indulók pedig könnyebb, lazább programra vágynak.
Sokan kérdezik, hogy hogy értékelem az idei Bamakot. A bamakoi szálloda mizériától eltekintve - ami egyébként engem is eléggé megviselt - maximális sikernek tartom. Senki nem sérült meg komolyabban. Senki nem halt meg. Nem volt terrortámadás. Az indulók (még a nyafogók is) jól érezték maguk. Újabb, nagy lépést tettünk a mauritán-magyar barátság bizarr ösvényén. A mali-magyar kapcsolatok is virágzanak és egyre több mali jótékénysági kezdeményezés profitál a Budapest-Bamakoból.

MINDEN KÉSZEN ÁLL. KIVÉVE ÉN.
Ma délben megnyílt a parc fermé a Kossuth téren, a Parlament elôtt. Az elsô csapatok már meg is érkeztek. Egész éjjel jönnek a versenyzôk. Holnap reggel 7-kor zár a parkoló. 7.30-kor beszédek, himnuszok. Már csak egy kézi lôfefegyvert kell beszerezni a fôpolgámester helyettesnek, hogy elindítsa a futamot.
A motyó is készen áll. A mogyorókat, mandulákat, műzliszeleteket, vitaminokat már tegnap bepakoltam. Levesporom van elég. Eddig minden Bamakonál kevesebb cuccot viszek magammal. Kemping gáz. Levespor. Magvak. Ruhák. Kis szerszámos táska. Sátor. Hálózsák.

Navigátorom, Chewbacca kicsempészte a cuccait otthonról. A felesége azt hiszi, hogy ma délután Stockholmba utazik továbbképzésre. Lövése sincs, hogy Bamakoba jön. Két probléma van csak. 1) Vuki kesztyűben nem tudja a GPS-t kezelni. 2) Nem lát ki a maszk szűk szem résén. Remélem a Chewbacca jelmez miatt nem fog nagyon nyafizni.
VÉRSZAGRA GY?L A MAGYAR SAJTÓ, TE TETTED EZT DAKAR
Egyre nagyobb a média érdekl?dés. Most hogy benne van a pakliban az is, hogy az Al Qaida kil?het egy pár magyar rendszámú Wartburgot, fagyis kocsit vagy a BKV buszt, máris sokkal szexibb lett a Bamako. "Miért tartjátok meg, ha a Dakar lemondta?" Ez a hét nagy kérdése. A válasz egyszer?. A Bábszínházat sem kell kiüríteni ha bombariadó van az Operában.

Amúgy a f?leg angolokból álló Plymouth Banjul Rally roncsrally minden különösebb gond nélkül átment Mauritánián a múlt héten. A mauritán karhatalmi er?k kiküldenek állítólag valakit az els? bivouacba, hogy rövid el?adást tartsanak a biztonsági helyzetr?l.
A nap másik nagy híre, hogy Palik Laci jófej volt. Mind nyilvánosan, mind off the record pozitívan nyilatkozott a Bamakoról. A Fokuszban szinte teljesen a mi álláspontunkat közölte. (Ne hajtsunk fejet a terror el?tt.) A Bumerángban pedig ezt mondta:
"Mindenkinek [Bamakosna] nagyon jó utat kívánok hozzás és egészséget... jó célba érést. Egy dolog tudok mondani: Nagyon vigyázzanak magukra! Nem a terrorizmus miatt. Mauritiánia egy kegyetlen természeti környezet.
Pali a Fókuszban Palik topic a Bamako forumon
DAKAR RALLY - CIGARETTA CSEMPÉSZEK 0 : 1
A Szaharát lehetetlen rend?rökkel, vámosokkal ellen?rzés alatt tartani. Csempészútvonalak szelik át a nagy sivatagot keresztbe, kasul. A Mali, Mauritánia, Algéria hármas határvidék a cigi, fegyver és embercsempészek kedvelt útvonala. Itt utazik a sok hamis Marlboro Európába. Itt egyetlen ország kormánya sem tudja garantálni senkinek a biztonságát.
 (Vennel ett?l az embert?l egy doboz Morlbara-t?)
Az elmúlt években f?leg cigi csempészettel foglalkozó GSPC nev? csoport akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor Algériában elraboltak egy csoport németet. Id?nként mikor a csempész projektjeiket a mauritán hadsereg veszélyezteti, mindig lel?nek egy pár mauritán katonát a sivatag belsejében. Egyébként céljuk az algériai kormány megdöntése és Franciaország gy?lölete. A GSPC, azaz a Szalafista Csoport A Prédikációért és Harcért nev? társaság úgy döntött egy éve, hogy félelmetesebbek lesznek ha felveszik az Al Qaida nevet. A PR akció részeként lel?ttek három mauritán katonát karácsony után és megfenyegették a Dakart.
A Dakart tegnap lefújták.
Cigi csempész terroristák Kik nyomták le a Dakart?

Az autó útra készen áll. A jöv? héten a TV2-ben lesz látható. A Hír TV Garázs cím? m?sorában, valamint január 4-én a székesfehérvári hokicsapat meccsének félidejében a jégen. Bogár On Ice.
Terrorizmus Mauritániában - sokan paráznak
Mauritániában egy francia vakációzó családot Aleg mellett, az útszélén Kalasnyikovokkal lemészároltak a múlt héten. Els? ránézésre rablótámadásnak t?nt a dolog. Kés?bb az Al-Qaida helyi szervezetét gyanúsították. Majd három nappal a brutális mészárlás után három katonát l?ttek le a terroristák a sivatagban.
Sokat gondolkodtam, hogy mi a helyes reakció. A terror bárhol utolérhet. B?ncselekmény áldozata is lehetsz. Mauritánia nem Darfur. Az er?szak itt nem mindennapos. Az egész országot lesokkolta ez a két esemény. Úgyhogy ett?l még nem kéne megriadni. Az elmúlt héten többször is kommunikáltam a helyi kontaktjaimmal, akik meger?sítették, hogy minden a legnagyobb rendben van. Három embert már le is tartóztattak és fokozottabban fognak ránk odafigyelni.
Az itinerbe a jöv? héten egy újabb fejezetet kell írni a Mauritán biztonsági el?írásokról.
 2007. December 21.
Ma reggel megkaptam a CKM februári számának a layoutját. Szerintem eddig ez a legjobb cikk a Budapest-Bamakoról. Kicsit hímsoviniszta lett az anyag, de nem baj. Mindent a célcsoportos kommunikáciért. A Miss Hungary csajokról nagyon jók lettek a fotók. Január közepén lesz az újságosoknál a lap. Addig itt egy étvágygerjesztô fotó. A Budapest-Bamako résztvevôinek pedig itt üzenem, hogy a Miss lányokat ne molesztálják a sivatagban!
2007. December 20.
A 2008-as Budapest-Bamako egyre komolyabb és veszélyesebb dimenziókat ölt. Kész vagyunk a vízumok beszerzésével. Négyszáz útlevelet feldolgozni nem kis munka. Évi hôsiesen viselte. Ô utazott ki Genfbe a vízumokat bepecsételtetni. Hétfô reggel a mauritánok még benyögték, hogy kéne 400 darab sárgaláz oltókönyvet prezentálnunk, mert különben nincs vízum. Ekkor sikerült találni egy mauritán törzsôfönököt, aki abból a törzsbôl származik, ahonnan a nagykövet. Pár telefon és nem kellett a sárgaláz igazolás. Ez is egy pár flakon mézbe fog majd kerülni.

(A törzsôfnök segít)
Amikor már azt hidtük, hogy minden a legnagyobb rendben van és mindenkinek, minden vízuma meg van, akkor a genfi repülôtéri rendôrség úgy döntött, hogy a mi Évinket 400 db útlevéllel nem engedi fel a repülôre. Hiába volt nála konzulátusi igazolás, hiába avatkozott közbe a berni magyar követség, a svájci rendôr úgy döntött, hogy egy szôke kelet-európai lány egy számára ismeretlen afrikai ország ajánlásával ne utazzon ennyi útlevéllel.
Egy szó mint száz. Tegnap éjjel újabb intervenció és frentikus telefonálás és faxolás után, mint Táncsicsot börtönébôl kiszabadítottuk Évit. Vettünk neki egy új repjegyet és ma reggel kicsit táskás szemekkel, de itt van Budapesten. Ami még ennél is jobb hír, hogy az útlvelek is itt vannak.
2007. Február 1.
A futam alatt nem volt se energiám, se idôm, se komputerem, hogy íjrak a blogba. A 8. napon tönkre ment a laptom adapterem kábele és minding csak kunyerált gépeken tudtam dolgozni.
Hulla fáradtan egyre többen vagyunk itthon. Nehéz átállni az ôsközösségi életformából a kapitalizmusba. Az emberben két hétig maximumon bugyborékol az adrenalin és utána pedig mintha kikapcsolták volna. Ez is megviseli a szerezetet. Most próbálok magamhoz térni. Nem megy könnyen. Ma feltöltöm a képeket a website-ra.
2007. január 16. Almeria.
Eddig nem volt id?m írni. (Se id?m, se kedvem). Min?ségi változás volt az idei európai szakasz a tavalyihoz képest. Az autó úgy ment, mint egy álom. Egy biztosíték hibán kívül semmi gondunk nem volt. Tavaly a Nivával végigkínlódtam Európát. I heart BOGÁR. Tegnap 90,5 km/h volt az átlagunk. Hol a húgomm Eszter, hol pedig dr. Heged?s Vera versenybíró ült mellettem. Az európai etap fénypontja az volt, amikor Monacoban nyertem 100 euro-t. Nem, nem a kaszinóban. Bútorral fogadtam, hogy nem merem levizelni az autóját Monaco közepén. Nagyon kellett (nem a 100 euro). Megkönnyebbültem, és nyertesként távoztam Monacoból. A társaság jó, a futam totál káosz, de ennek így kell lennie. Itt ülünk a kiköt?ben, és alig várom, hogy Afrikát ismét megpillantsuk. Most megyek, és hagyomány?rzésképpen levágatom a séróm.
Január 12, péntek 22:00
Ma megérkeztek az utolsó hiányzó vízumok is. Csiszár Jen? álítolag geszi volt velem a TV2 reggeli m?sorában. Szerintem csak a szokásos formáját hozta. A Neuman Gábor nagyon jó interjút csinált a Klub Rádióban a Bamakoról és a Juventusban is ment egy órás anyag. Ha a buli is olyan jó lesz, mint a sajtónk, akkor nem lesz gond.
Igazából csomagolnom kéne, de blogolni könnyebb. Öt pár zokni elég lesz két hétre. A lábamhoz ne közelítsen senki hárommal osztható napokon!
2006 December 31.
Már két hét sincs hátra a rajtig. Minden készen van. A mauritánok is megadták a szükséges engedélyeket. Minden a legnagyobb rendben van. A méz nem volt hiábavaló. A rajtkaput 2-án mutatják meg és a rajtszámok is kész lesznek szombatig remélhet?leg.

5-én a Travel Channel fogad Londonban a Bamako film sugárzásának ügyében. Boldog új évet!
Visszajöttek az indulók vízumkérelmei és a mali belügyminiszter is áládását adta a Budapest-Bamakora. A mauritánok annyira bepöccentek a magyar vízumkérô lapok hibáin, hogy jövôre megemelik a vízumdíjat. Nem a magyaroknak, hanem csak a Budapest-Bamakon indulóinak. Szerintem a titkárnô nyafogott a nagykövetnél, hogy túl sok a munka. Az év maradék 51 hetében, amúgy csak a körmét lakozza és pletyka lapokat olvas. Minden a legnagyobb rendben halad.
Tegnap nagyon súlyos nap volt. Tegnap volt a vízumkérelmek leadásának a határideje. Nagyon gáz volt. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az emberek 60%-a nincs teljesen tisztában a mai napig, hogy mire vállalkozik, nem olvasta az itinert és nem tanulmányozta a térképet.

Azt persze nem lehet felróni senkinek, hogy nem tud kitölteni egy francia nyelvű lapot. Az már problémásabb ha egy magyar segéd minta alapján nem tudja ugyanezt kitölteni. A FRANCIA SZÓTÁR, még mindig nem szerepel a résztvevôk kelléktárában. Amit viszont a legproblémásabbnak találtam, hogy a többségnek fogalma sincs, hogy mikor és hol lép be egy adott országba és hol. Reméljük, hogy lesz még idejük tanulmányozni a térképeket. Amit szintén nem ért meg az indulók nagy része, hogy a bürokráciával való hadakozás része lesz a Budapest-Bamakonak. A határôrök és a rendôrök korruptak, a papírmunka pedig mindenhol idôigényes és kell hozzá franciául tudni.
173 vízumkérelem, 4 kiló méz és több más petit cadeau ment el Moszkvába ma hajnalban.
2006. November 24
Ma reggel a f?város közgy?lése elutasította a kérelmünket, hogy a Kossuth térr?l induljon a Bamako. Majd valaki felhívott a parlamentb?l, hogy lehet, hogy a Kossuth téri m?jégpálya a Bamako rajtját akadályoztatni fogja és keressünk inkább új rajt helyet. A harc most kezd?dik.
A mai nap fejleménye, hogy elkészült az itiner. Holnap felkerül a netre.

Ez az egyik kedvenc képem. Sabha Hotel Nouakchottban a tengerparton.


2006. November 18.
Kész az idei Budapest-Bamako felvezet? autója. Ma reggel a Foliavagas.hu nagyon szépen megcsinálta a matricákat is. 1971-es VW1300. Az autót Hamdinak, a Szahara alapítvány mauritán képvisel?jének igértem. Remélem odaér éppségben.

Az itiner is hamarosan kész lesz. A héten kijavítjuk a helyesírási hibákat és talán November 25-én fel is kerül a netre.
2006. október 25.
5: 20. Viszketek mindenhol. Az ágy tele lehetett poloskákkal. Nem bírok tovább aludni. Idomu már imádkozik. A Hotel Kita zuhanyának a csapját eltekerem már csak próba-szerencse alapon. Hátha kijön bel?le valami. Semmi. Marad a kézmosás az autónál az algás kannából.
5: 50. Ma nem reggelizünk. Az út szélén egy sráctól veszünk két baguettet és a lovak közé csapunk. A Kita-Bamako szakasz már csak egy egyszer? 18O kilométeres táv, ahol az út is viszonylag elviselhet?. Bizonyos szakaszokon már le is aszfaltozták. Iszonyatos porfelh?ben autózunk. Ha jön velünk szembe egy autó, akkor még 2-3 percig annak a porát szívjuk.
8: 53. Katiban leállítanak a vámosok és beterelnek egy hivatalba. Maliban a vámvizsgálat nem az ország határain van, hanem Bamako el?tt. Vidékre többé kevésbe bármit be lehet csempészni, de Bamakora, ami az ország legjelent?sebb piaca nagyon vigyáznak. Majd fél órát vacakolnak a papírjainkkal, míg elengednek.
9: 48 Megérkezünk Bamakoba. A belvárosban ismét kidurran a bal els? kerék. Úgy döntöttem, hogy ez az a történelmi pillanat, amikor búcsút veszek Idomutól és Meyint?l, akik amúgy is sietnek vissza. Januárban találkozunk Mauritániában.
Welcome to Bamako
14: 00 Fogadnak a Belügy Minisztériumban. Sikerült magamból egy zuhany és némi vegyi áru segítségével kultúrált európai embert varázsolni. Az ünnepl?m is kivasalták a szállodában. Komoly feladat vár rám. Míg Mauritániában egy boríték és három kiló méz megoldotta a B2 engedélyezését, addig itt a BM Rally Bizottságát kell meggy?znöm, hogy a Budapest-Bamako miért jó Malinak. A helyi törvény szerint, ha egyszerre 5 autónál több érkezik az országba az már rallynak számít. A rallyt pedig csak a BM Rally Bizottsága hagyhatja jóvá.
15: 35 Kijövök a bizottsági ülésr?l. Eléggé megfingattak. Ketten támogatták nagyon a Budapest-Bamakot, a maradék 28 pedig viszonylag ellenséges volt. Van egy Magyarországon képzett bamakoi barátom Pat, aki szerint két fajta ember van a világon: vannak a hülyék, meg a "geszik" (geci). Azt nem sikerült eldöntenem, hogy a 28 emberb?l hány volt a hülye és hány volt "geszi". De szerintem volt közte sok, aki mindkett? szerepét tökéletesen betöltötte. Az egyik kérdés az volt, hogy miként tudom garantálni, hogy a Budapest-Bamako résztvev?i nem dobálnak el konzerves dobozokat. A logikus válasz erre ez lett volna: "Uram, az Önök országában egyetlen nyilvános hulladékgy?jt?t nem állítottak még fel és mindenki minden szemetet eldob az utcán. Akkor Ön most ezt a kérdést milyen min?ségében teszi fel, mint hülye vagy mint geszi?"
21:15 Ismét lázas vagyok. Köhögök és gyengén érzem magam. De nem baj. A hotel 5 csillaga kárpótol minden bajomért. Jó éjszakát m?holdas TV! Jó éjszakát room service! Jó éjszakát Bamako!
2006. Október 24.
7: 12. A portán Mali TV reggeli híradójában a véres budapesti események vezetik a nemzetközi híreket.
7: 20. Reggeli: vajas lekváros kenyér és neszkávé. Tegnap délután Idomu még elvitte a gumikat egy profi gumiszerel?höz, aki megcsinálta rendesen ?ket.
Bozót taxi
7: 45 Kigurulunk és irány Diamou, Bafulabe, Manantali, Kita és Bamako. A Kayes-Kita szakasz lesz a Budapest-Bamako utolsó nehéz napja. Lehet, hogy ez lesz a legnehezebb. Nagyon kemény lesz a navigációs része. A térképek nem igen jelzik az utakat, a GPS is megbízhatatlan térkép szempontjából.
A sziklás szakaszokon elt?nik az út.
9: 00. A Szenegál partján haladunk egész reggel. Gyönyör? a táj. A pálmafák, a folyó és az apró nádfedeles kunyhók feledtetik az elmúlt napok viszontagságait. Az autó is jól bírja.
A Szenegál egyik mellékága
9: 45 Egy fest?i folyómederben Idomu és Meyin megállnak imádkozni. Talán az ima segít, mert a medret követ? sziklás emelked?n nem esik szét az autó. Az út elt?nik. Sziklás buckákon pattogunk föl és le. A Trabantoknak nem lesz jó ez a szakasz.
Allah, oltalmazd és védd abroncsainkat!
11: 24 Egy közel 15 méteres szakaszon az út mindkét oldalán ég a bozót. Kikerülni nem lehet. Áthajtunk a bozótt?z közepén. Meleg helyzet volt.
13: 33 Egy lejt?n lefele az autó kormányozhatatlanná válik. Bármerre is tekeri Idomu a kormányt, az autó leginkább balra akar menni. Megállunk. Gáz van. Bafoulabétól már csak 3.5 kilométerre vagyunk. Gyalog indulok el a város fele szerel?ért.
14:20. A 40 fokos melegben a t?z? napon gyalogolok a kietlen szavannán. Bafoulabéban mindenki úgy néz rám, mintha legalább is egy UFOval landoltam volna és hat fejem lenne. Mire megtalálom a szerel?t addigra Idoumuéknak is sikerült magukat bevontatni valakivel. Kezd?dik a szokásos táncrend. Sz?nyeg el?. Tea. Ücsörgés. Várakozás.
15:50 Valami komoly gáz lehet a kocsival, mert a szerel? nagyon rázza a fejét.
17:30. Az autószerel?nek négy felesége és legalább 20 gyereke van. Minden feleség külön kunyhóban lakik a komplexumban. A gyerekek hazaérnek az iskolából. Minden ház el?tt apró nyílt lángon rotyog a vacsora.
Maliban a lakosság fele 16 éven aluli
17:55. Spontán b?vész m?sort tartok a gyerekeknek. Tátott szájjal figyelik, hogy miként változik a sárga zsebkend? pirossá.
Az afrikai gyerekeknél nincs hálásabb közönség.
18:35. Hat órai munka után kész a járgány és mehetünk tovább. Egész este kell vezetnünk, hogy beérjünk Kitába.
18: 42. A mahinai vasúti hídon szeljük át a Szenegál folyót. A híd sajátossága, hogy a sínpárok közé befér az egyik kerék a másik kerék, pedig a síneken kívül kell, hogy menjen. A hídon osztoznak biciklisek, kézikocsik, állatok, emberek és naponta egyszer a Dakar Expressz.
20: 15 Nincs szörny?bb dolog, mint Afrikában éjszaka földúton vezetni. Mindig arra gondolok, hogy emiatt a hihetetlen sötétség miatt hívják ezt a helyet fekete Afrikának. Nem látni soha sehol semmit. Afrika lángjai elvétve lobognak csak a falvakban. Itt-ott egy bozót t?z vagy szentjános bogár hoz fényt az éjszakába. Nyeljük a port és próbálunk látni valamit. Hosszú lesz még az éjszaka.
2006. október 23.
7:00 Süt a nap. Idomu és Meyin imádkoznak. Megáll mellettünk egy motoros és elmagyarázza, hogy ma ünnep van és nem nagyon fog erre jönni senki egy jó darabig.
Nincs több pótkerék
10:46 Olyan 30-35 fok lehet. Elfogy az utolsó korty vizünk. Idomunak van még két 10 literes kannában valamiféle vize, de a kanna alja algás is meg koszos, úgyhogy abból én nem innék. Az út az abszolút mélypontjára ér. Kezdek komolyan parázni. Készülök a vérhasra. Nincs más megoldás. Az algás vízb?l kell majd innom ha még sokáig itt kell lennünk.
11:15 Megérkezik az a Mauritán teherató, amelyet tegnap is láttunk. Van náluk gumijavító holmi. Nekilátnak megfoltozni a gumikat. "Európában mindent eldobnak. Mi mindent megszerelünk és átalakítunk" -magyaráz büszkén Idomu.
11:20. A teherautó sof?r rabszolgája nekilát a gumiknak. Meyin a teherautó kabinjában kemping gázon teát f?z. A teát egy olajos flakonból átalakított tálcán szervírozzák. Itt tényleg mindent átalakítanak.
Olajos flakonból tálca
12:45. Minden rendben. Mehetünk tovább. A Forma 1-ben 8 másodperc alatt lecserélnek négy kereket. Nekünk egyet sikerül 16 óra 45 perc alatt. :)
13: 20. Újabb defekt.
Kerékcsere egy baobab fa árnyékában 14: 25 Megérkezünk Kayesbe. Mali egyik legnagyobb városában vagyunk. Semmire nem vágyom úgy, mint egy tál meleg ételre és egy zuhanyra. Zuhany van csak víz nincs benne. Egy srác felhoz két vödör vizet. Room servicb?l sült halat rendelek, krumplival. Zuhany. Hal. Pommes frites. Az élet nem is lehetne szebb.
20:00 Idomu a tavalyi Dakaron és a Budapest-Bamakon készült fotóit mutogatja.
Hotel Du Rail - Kayes
2006. október 22.
Reggel 8:25 Kisebb krízissel kezd?dik a nap. Joudu bejelenti, hogy nem vezet többet. Túl nehéz utakra viszem be, meg amúgy is ma este van Ramadan vége. ? hazamegy, mert a családjával akar lenni. Ha nem tetszik beszéljek a f?nökével. Az anyagi kár: két napnyi autóbérlet és legalább 6O liter gázolaj. Welcome to Africa!
HOTEL AFRIKA: A konyha
Rövid telefonálgatás és szervezés után új barátom Idomu megígéri, hogy 400 Euróért szerez egy Toyota Landcruiser pickupot és ha nem találunk sof?rt, akkor ? maga levisz Bamakoig.
11: 20. Készen is állunk az útra. Idomu, Meyin és egy 1822-es évjáratú Toyota Landcruiser Pickup. Meyint, Idomu csak az inaskanét emlegeti, de szerintem a rabszolgája. Mauritániában még ma is gyakori, hogy a világosabb b?r? mórok fekete rabszolgákat tartanak.
GARALLA: Az egyik falu, amit örökbe lehet fogadni az idei Bamakon.
Száguldunk azon az úton, ami a Budapest-Bamako legnehezebb szakasza lesz navigációs szempontból. A tavalyi Dakaron is itt estek ki a legtöbben.
Száguldunk Maliba. Meyin nyeli a homokot. VIDEO
14: 25 Átkelünk a Mali-Mauritán határon. Az élet szép. Határ?rök sehol. John Lennon boldog lenne. Imagine no borders. No határ?rs too.
Az utolsó Mauritán ház.
15: 42 Az els? defekt. Egy kiszáradt folyómederben kimegy a bal els? kerekünk. Meyin lepattan a platóról és teszi a dolgát. Idomu kiteríti a sz?nyegét és pihen. Én pedig újabb megtalálandó pontokat festek fel egy távoli sziklára. Találok két barátságos touareget, akik hajlandók pózolni egy-két promóciós reklámfotóra egy macis mézért.

16: 20 Robogunk tovább. Párszor elhagyjuk a letaposott utat, és nem tudjuk, hol vagyunk. Perceken belül ismét megtaláljuk, hogy merre kell menni.
Auru az els? nagyobb Mali település
2O: 24 Sötét van. Én vezetek. Az átlag sebességünk 2Okm/h. Iszonyú az út. Néha sziklás. Néha homokos. Néha bakhátas. Néha köves folyómedreken kell átérnünk. A dolgokat nehezíti, hogy 3-4 percenként kialszik az autó fényszórója. Idomu nyugodt. Meyin hátul inhalálja a port. Psssssssszzzzzzzzzzzzzzz! Ez a bal els? volt ismét. Nincs több pótkerekünk.
2O: 30 35 kilométerre vagyunk a mai célponttól Kayestól. Túl messze ahhoz, hogy begyalogoljunk. Viszont közel, hogy valaki bemenjen a legközelebbi autóval és szerezzen egy gumiszerel?t. "Nincs semmi gond. Majd megvárjuk a következ? autót és megkérjük, hogy vigye be valamelyikünket Kayesba" - érvel a maga nyugodtságával Idomu.
20: 35 Idomu és Meyin kiterítik a sz?nyegüket az autó mellé és lefekszenek. Én figyelem a látóhatárt, hogy hátha meglátom az els? közeled? autó fényét.
22: 45 Lefekszem az autó üléseire keresztbe. Hatalmas ízeltlábúak repkednek körülöttem.
23: 00 Hiénák hangjára riadok. "Nem kell aggódni. Ezek messze vannak" - nyugtat Idom.
23: 15 Idom és Meyin egy hirtelen mozdulattal felpattannak a sz?nyegr?l, és riadtan próbálják a zseblámpájukkal bevilágítani a közeli bokrokat. Hiéna. "Hú, ez itt lehet valahol 50-100 méterre" - mondja most már a kissé idegesebb Idomu. Pár percnyi csend után elmagyarázza, hogy valószín? egy hiéna gyerek elvesztette az anyukáját.
24: 00 Három és fél órája a szomorú hiéna gyereken kívül nem járt erre a kutya sem. Álmos vagyok. Piszkos vagyok. Nem birok az els? két ülésen keresztbe aludni. Kurvára nyomja a hátam a sebváltó. Lefekszem a platóra. Jó éjszakát bozót! Jó éjszakát hiénák! Jó éjszakát ízeltlábúak! .
2006. Október 21
Érdemes megfigyelni a járm? szélvéd?jét
Tonhal. Kenyér. Víz. Ismét. Kockasajt. Teázni majd valahol menetközben. Kaedinél véget ér a beton. Itt-ott még a földút is véget ér. A folyómedrek még nem száradtak ki mindenhol. Az es?s évszak csak néhány hete ért véget.
Joudu a hamarosan híres HAJRÁ MAGYAROK tábla el?tt
Tavaly emlékszem éjjel tettük meg ezt a szakaszt és igen félelmetes volt. Most kicsit barátságosabb a táj. Jodou megpróbál többször jelezni, hogy ma már Kifában akar lenni és annak ellenére, hogy 5 napra béreltem az autót ? holnap reggel haza akar menni. A Ramadan vége olyan nagy jelent?ség? családi ünnep, mint nálunk a karácsony.
Minden járm?nek kötelez? felszerelése a kecske
M?szakin átment. Megvan a kecske.
Az Mbout-Kankossa útvonalat nem akarja Soufai szoroson át megtenni. "Oda nem vagyok hajlandó menni. Az túlságosan nehéz." -magyarázza. Tudom. Januárban ott keltünk át. Elég félelmetes szakasz volt.
Kecskék a hídon- videó
Selibaby és Artemou fele megyünk délre. Tíz óra után már elviselhetetlen a h?ség. A napon olyan 40 fok van. Az árnyékban t?rhet?bb. Tachottnál letérünk az útról és irány a bozót.
Háttérben a vacsora
Délután 5-kor érünk Kankossába. A napi böjtnek, amit nem igen tart Joudu itt vet véget. Levágnak egy kecskét, amin még hat másik ember osztozik. Utána tea.
2006. Október 20.
Reggeli: tonhal konzerv, kockasajt és kenyér. Kötelez? teázás a boltban. Mauritániában a tea az egy félórás ceremónia. Nagyon sok kínai zöld teát f?znek nagyon sok cukorral és kevés vízzel. Miért is használnának sok vizet a Szaharában? Többször kitöltik a pohárba jó magasról, majd visszacsorgatják a teáskannába. Olyan, mint ha csak pancsolnának vele egy darabig. Mikor eleget locsolták pohárból kannába, kannából pohárba, cseberb?l vederbe, akkor fel lehet hörpinteni egy kis feles pohárból. Majd ugyanezt megismétlik kétszer. A három csésze tea Mohamed prófétához és a hármas szám kiemelt iszlám szerepéhez vezethet? vissza.
A teáért nem kellett fizetni. A szállás 1O Euró volt. GPS koordinátákat jegyzetelek. Írom a track-et. A helyiek mindenütt ámulattal bámulják a festékszórót, és nem bánják a furcsa kék számokat. Délel?tt 11-re érünk a Nouamgharba a Nemzeti Park kijáratához. Itt elkérem a januári apály, dagály adatokat. Sajnos most dagály van. Három órát kell várnunk, míg tovább mehetünk. Joudut, a sof?rt ez egy percig sem aggasztja. Örül, ha nem kell melózni, meg amúgy is laknak rokonai itt.
Beülünk a rokonok sátrába. El? a teáskanna. Négy n? és két pasi ül a sátorban. Mindenki örül, hogy Joudu itt van. Rám furcsán néznek, de barátságosak, mint mindenki Mauritániában. Tea után két er?s férfi becipel egy hatalmas pokrócot, amiben szemmel láthatólag valami nehéz dolog lapul. Talán egy hulla vagy egy döglött kecske. Nem. Homok.
Kézzel kilapátolják a homokot. Egy hosszúkás dombot formálnak bel?le, majd a legöregebb asszonyság gondosan párhuzamos csíkokat húz a dombon keresztbe. Mikor az egyik oldalra köveket rak és a másikra, pedig pálcikákat dugdos nyilvánvalóvá válik, hogy most a társasjátékot pakolták ki. Pálcák, kavicsok és homok. Mi más is lehetne a sivatagban egy társas? Hat bambusz rúd a dobókocka. A bambusz pálcáknak festett és festetlen oldala van. Bedobják a rudakat a sátor közepére, és ahány pálca esik a festett felére annyit léphet a pálcák vagy a kövek csapata. Tíz percet bámulom bambán a játékot. A Ki nevet a végén helyi változatát élvezettel játsszák. Rém unalmas.
Ki nevet a végén maurtián style
Elmegyek mászkálni. Két és fél óra múlva még mindig tart a játék. A faluban mindenki az árnyékban ücsörög. Ha az ülés és a semmittevés olimpiai sportág lenne Mauritánia jó esélyekkel indulna az aranyért. Délután 2 kor végre elindulhatunk. El?tte még megpróbálnak eladni nekem egy 22 éves lányt 3OOO Euróért. "Nagyon jó feleség lesz" - mondja a lány apja. Rettent?en unatkozom, úgyhogy elkezdek alkudozni. 2OOO Euróig lementünk és azt mondtam, hogy még gondolkodom rajta.
Megér ez a lány 2OOO Eurot?
A sof?r egyik unokatesóját bevisszük a f?városba. Nouakchottban rájövök, hogy Jodounak valamilyen kényszeres betegsége van. Kényszeres autópucoló és tankoló. A tank mindig tele kell, hogy legyen valamint a két 6O literes kanna is a platón, de az is lehet, hogy így akar magának az út végén egy 6O-7Ol gázolajat lenyúlni. Lemosatja az autót annak ellenére, hogy egy pár napi homokozás még el?ttünk van. Erre már nincs logikus magyarázat. Este Bogueban térünk nyugovóra. Szálloda rémes. Hatalmas ízeltlábúak vannak a szobában is és a fürd?szobában is. Víz csak csepereg a zuhanyból. A zuhanytálcában két mutáns, szteroidos sáska alszik. Jóéjt!
2006. október 19.
A repül? tele volt. Tök jól esett, hogy összefutottam egy lánnyal a párizsi gépen, aki benevezett, és már izgatottan várja a januárt. Hosszasan dumáltunk Afrikáról, Marokkóról, no meg a Budapest-Bamakoról.
Nouakchott az égb?l mindig olyan, mint ha Moss Isley-ba érkeznék vagy legalább is valami sci-fi díszletében landolnánk. A város legmagasabb épülete 5 emeletes. Itt m?ködik az ország 3 liftjéb?l az egyik. Helyi fixerem (fixer = kavarógép, aki mindent elintéz, mindenkit ismer és mindenhova bejáratos), Hamdi már a repül?téren vár a sivatag hajójával, (Toyota Hilux) és a sof?rrel. A reptérr?l egyb?l az Idegenforgalmi Minisztériumba hajtunk.
Helyi tárgyaló partnerem régi ismer?s. Szívélyes csevegés, udvariassági formulák, rövid prezentáció az idei futamról és a tervekr?l. Sokat fejl?dött az iroda. Tavaly ilyenkor az államtitkár úr irodájában két hith? és kell?képp büdös muzulmán asszisztens szunyókált a kanapén, míg mi tárgyaltunk. A patinás izzadság szag a régi. Ramadankor, amikor mindenki böjtöl egész nap pihennek, alszanak az emberek és egész nap nem zuhanyozhatnak. Egy órát dumálunk. Barátságunk jeléül átadtam neki 3 kilogramm Tesco gazdaságos magyar akácmézet és egy Budapest-Bamako borítékot, ami ilyen nagy embereknek kijár.
Nem tudom, hogy miért, de a méznek mindig nagyon örülnek. El?ször azt gondoltam, hogy itt nem lehet mézet kapni. Viszonylag elfogadható áron 6 fajta francia mézet is lehetett kapni az egyik szupermarketben. Találkoztam egy szálloda tulajdonossal, majd irány a Szahara s?r?je.
A Banc D'Arguin Nemzeti Park a ma esti cél. Beesteledik mire elérjük a park bejáratát. A sötétben felveszünk két n?t egy csecsem?vel. Iwikbe mennek. Mi pedig Ten Allulba. Ten Allul fontos tájékozódási pont a B2 Szaharai szakaszán. Ez egy nagyon szakadt kis halászfalu a tenger partján. Nem lehet több mint 8O lakosa. Áram nincs. Vezetékes víz nincs. Viszont nagyon kellemetlen halszag van. A falu szélén árválkodik egy kis "vendég sátor". A boltos hoz nekem egy nagy m?anyag sz?nyeget és egy vékony laticel matracot. Itt fogunk ma éjszakázni. A sof?r még átmegy Iwikbe. A lányaimtól még otthon elkapott megfázásom nem enyhül. Lázasan fekszem le, köhögök és parázok, hogy a nyitott sátorba ne jöjjön be túl sok skorpió.
|  |
|  |
|
|